A rövid válasz: azért, mert nemcsak a gyógytó és a napozás, hanem sok más kikapcsolódási lehetőség is vár rád a fürdővárosban!
Egy teljes magyar tengernyi Balaton választja el az ország közepétől, de csak bő negyedórával kell többet autózni Tihanyhoz képest. És a Balaton túlfelén lenni néha igazi áldás: tradíciót követő, de mai szemmel is trendi nyugalom és persze egészség.
Legtöbben a világhírű gyógytava miatt ismerik Hévízt, csakhogy a város ennél többet kínál mindannyiunknak.
Egy ékszerdoboz történelme
A 700 éves múlt szinte biztos, de nagy eséllyel annál is idősebb a város: oklevelek először a XIV. század elején említik, viszont a gyógytó a XVIII. században lett igazán ismert, és ekkoriban született meg Hévízfürdő is. Az 1700-as évek közepén elkészült a tó vizének első tudományos elemzése, és egy évszázaddal később kiépült a fürdőtelep is.
Az összképet ma is meghatározó indiai vörös tavirózsák 1898-ban kerültek a tóba (Lovassy Sándornak köszönhetően), a XX. század elején pedig olyan jelentős fejlesztések történtek, amelyek megalapozták a környék sikerét. Az új fürdőházak, valamint a szanatórium és gyógyszálloda az ország egyik legjelentősebb fürdőhelyévé alakította Hévízt nagyon rövid időn belül.
A háború utáni időszak pusztulását az 1970-es években kezdődött felújítás állította meg, az 1990-es években pedig sorra indultak be a hazai és külföldi beruházások. Hévíz 1992-ben megkapta a városi rangot, és ma már nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa egyik legkedveltebb fürdőhelye is.